A következő címkéjű bejegyzések mutatása: furnér. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: furnér. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. február 18., csütörtök

Röviden a furnér készítésről

Gondoltam, hogy ne mindig az intarziáról legyen szó, néhány szóban szeretném megismertetni veletek, hogyan készítik magát a furnérokat, amiből ezeket a csodás és egyedi képeket készítem.




A furnér egy vékony falemez, amely lehet 0,3 mm-től 1 mm vastag, ami ennél vastagabb azt inkább svartninak nevezzük. Három féle előállítási módja létezik a furnérgyártásnak.      
  • fűrészelt
  • késelt
  • hántolt
A furnértechnikát az egyiptomiak találták fel és már a Kr. előtti időszakban is alkalmazták.

Fűrészelt furnér:


Ezt a technikát úgy kell elképzelni, hogy fognak egy szép nagy farönköt, amit szépen elkezdenek hosszirányba fűrészelni, anno ezt is kézzel csinálták, de ma már természetesen gépesítve van.

Ezzel a technikával kapunk ilyen szép egyenes szálú inkább svartnit, mint furnért.


Késelt furnér:

Itt a rönköket vízszintesen rögzítik és egy kés irányában mozgatják le és fel. Minden lefelé végzett mozgásnál egy 0,3–3 mm vastag szeletet vágnak le.


Hántolt furnér


Ez egy fantasztikus furnérgyártási technológia. Ugyanis fogják a farönköt és saját tengelye körül elkezdik forgatni és egy nagy kés szépen fokozatosan „hántolja” le a fát. Mint mikor a wc gurigáról letekerjük a papírt :D

Erről a technikáról egy videót is szeretnék veletek megosztani, mert engem ámulatba ejtett, remélem ti is hasonlóképp fogtok reagálni ;)


És a végeredmény:






Végül egy-két újabb intarzia alkotásom


                     





Remélem élvezetes volt ez a rövid kis bejegyzésem, Szép napot mindenkinek!






2015. december 18., péntek

Régiből újat

Ahogyan az előző bejegyzésemben is olvashattátok, az intarzia nem csak különálló képként állja meg a helyét, hanem bútorokon és egyéb berendezési tárgyakon is nagyon jól mutatnak.
Egy-két képpel szeretném nektek bemutatni a restaurálás csodálatos és izgalmas folyamatát.
Jó szórakozást!


Tároló láda









Ennek a ládának a tapasztalatlan szem, nem sok esélyt adna, hogy továbbra is a lakás "dísze" maradjon.

Nagy kihívás elé állítottam magam, de nem hátráltam meg. :) Egy kis szolid hagyományőrző mintát szeretett volna a megrendelő, amit meg is terveztem neki.


Innentől kezdve már nem volt nehéz dolgom, csak szép sorban ki kellett vágnom a darabokat és a helyükre illeszteni.


A doboz megcsiszolása már egy kicsit nagyobb feladat volt, de ez sem fogott ki rajtam. Csiszolás után jöhetett a ragasztás, ismét csiszolás és a felületkezelés.
























És az elkészült láda
















A jövő doboz


 Szert tettem egy kis dobozkára amit kidobásra szántak DE én egyből megláttam benne a lehetőséget és megmentettem szegénykémet a tűzre dobástól!

Rövid töprengés után, sikerült kitalálnom a dobozra való legmegfelelőbb mintát és mi lenne más, mint a híres időgép.


Röpke 6 órával később már rendelkezésemre is állt a kész és vadonatúj dobozka!

 



 Egy nagyon rossz állapotban lévő asztal is a kezem ügyébe akadt!




É íme az átalakulás,





Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, remélem élvezetes volt ez a kis szösszenet! :) Véleményeket, megjegyzéseket szívesen fogadok.
Szép napot mindenkinek!




2015. szeptember 28., hétfő

A nagy Audrey kihívás

Kedves barátom Nagy Gabriella készített egy csodás rajzot, amit az engedélyével elkészíthettem intarziába. Ez úton is köszönöm neki a beleegyezését. Nagy élményt és kihívást jelentett számomra ennek a képnek a megalkotása!



Szeretném megosztani veletek, hogy hogyan is készítettem el röpke 22 óra alatt ezt a csodás alkotást. Jó szórakozást kívánok.

Videó



Az eredeti képet itt tekinthetitek meg.






2015. március 17., kedd

Csiszolás és felületkezelés

Befejezés


Sikeresen elérkeztünk az utolsó fázisunkhoz, hogy a képünk immáron kész legyen és végre kitehessük a falunkra vagy akár az asztalunkra.
Kész a mintánk, megcsináltuk a préselést, adtunk egy szép keretet a képnek, most itt az ideje, hogy csiszolgassunk egy kicsit.
Első sorban keresnünk keresnünk kell egy megfelelő helyet a porolásra. Én a jó öreg természetet választottam, egyrészt mert jó idő van, másrészt pedig így nem szükséges pormaszk.

Többfajta szemcsés csiszolópapír létezik. Ebből a rengeteg fajtából én csak a 80-as, a 100-as és 120-as papírt fogom használni. (előfordul, hogy 180-as papírt is használok)


















Első körben mindig a durvább csiszolópapírt használjuk (80-as). Ezzel szépen kitudjuk egyengeti a kisebb szintkülönbségeket. Ügyelnünk kell a csiszolásra, nehogy átcsiszoljuk a furnérunkat, mert akkor az esetek többségében mehet a kukába az alkotásunk. Főként a kép széleinél kell ügyelnünk, mert ott tudjuk a leghamarabb átcsiszolni.
 Erre a célra van 0,3-0,4 mm vastagságunk. (Tehát nem túl sok)
Miután szépen egy síkra csiszoltuk a képünket, jöhet a papírcsere és neki is eshetünk 100-as papírral csiszolni.
Így a kisebb karcokat kitudjuk csiszolni, amit esetleg a 80-as papír hagyott maga után.




Végül a 120-as papírt vehetjük elő és azzal fojtathatjuk a munkát. Azért van szükség ennyiféle papírra, hogy szép sima homogén felületet tudjunk létrehozni.


Másfelől pedig a felületkezeléshez elengedhetetlen a szép sima csiszolt felület, így egységesen tudja beszívni a faanyag a felületkezelő anyagunkat és szépen eltud rajta terülni.





Ha valaki megfogja a képünket, sokkal kellemesebb érzés, ha sima a felület, minthogy szúrós, szálkás ("szőrős") a kép.








Ha végeztünk a gépi csiszolással, kicsit kézzel, csiszolószivaccsal utána dolgozhatunk.

Mikor elértük a kellő simaságot, jól le kell portalanítanunk a képünket, ha kell akár kis nedves ronggyal is áttörölhetjük.

Felületkezelésből is több fajta létezik. Ebből én az olajozást fogom leírni, mert az esetek többségében én azt szoktam használni. Egyrészt mert természetes anyag, másrészt pedig sokkal szebben kihozza a fa erezetét és színét.









Felhordása ecsettel vagy puha ronggyal történik. Első rétegben kicsit vastagabban kell felhordanunk, hogy a faanyag a pórusaiba is bejusson az olaj. Egy-két óra száradás után ismét felviszünk rá egy réteget, de ez már lehet vékonyabb. Szintén egy-két óra elteltével a be nem szívódott olajat puha ronggyal beledörzsöljük az anyagba.
















M
ikor teljesen megszárad az anyagunk, akkor elkészültünk a képünkkel. Most már büszkén díszíthetjük vele otthonunkat vagy akár meglephetjük vele barátunkat, családtagunkat. :)
Remélem tetszett a kis bemutatóm. Köszönöm a figyelmet.
Észrevételeket, tippeket, megjegyzéseket szívesen fogadok.